Vučić emlékezni szeretne, cserében megbékélést sem kér

A 27 évvel történt horvátországi Vihar évfordulójára emlékezett a szerb állami és egyházi vezetés Újvidéken a “Mária neve” katolikus templom előtti téren, ahol több tízezer ember gyűlt össze. Aleksandar Vučić szerb elnök a téren mondott “ütős” beszédében úgy fogalmazott, hogy kötelességük a tanúságtétel a több éves hallgatás után. A “meg nem nevezett ellenséggel, illetve ellenségekkel” vívott harcról szóló beszéd önmagában egy “érzelmi libikóka” volt, amely inkább éberségre, és nem megnyugvásra késztetheti a szerbeket.

Újvidéknek klasszikus értelemben van főtere, miután a kommunisták és egyéb “építészek” csak részben rombolták le a városmagot. Ezen a téren és a közeli sétálóutcákban több tízezer ember gyűlt össze azon a nagygyűlésen, amelyet a horvátországi “Vihar” áldozataira emlékezve rendeztek a csütörtök esti órákban.

Ami most Szerbiában történik, azok nem a 2020-as évek, hanem az 1990-es évek. Erre utal, ami a médiában zajlik, ahogy a Pink televízió kezdi betölteni azt a szerepet, amelyet annak idején a szerb állami televízió játszott, de erre utal az egyre több hasonlóságot mutató szóhasználat is.

Ismét egy “megalázott és sarokba szorított” nép (lehet szakadék is, teljesen mindegy) kel fel, a hangsúly a szenvedő, eltiport népen van, amely fellázad a meg nem nevezett nagyok ellen, mert már olyan tarthatatlan a helyzete.

További részletek itt olvashatók.