A horvátországi buszbalesettel kapcsolatos szombat esti hírek szerint véglegesnek tűnik, hogy 12 ember vesztette életét a Jarek Bisaški és Breznički Hum települések közelében történt tragédiában, 18-an pedig súlyosan megsérültek.

A halálos áldozatok között van az autóbusz sofőrje is.

A varazsdi rendőrfőnök szerint egyelőre azt sem lehet megállapítani, hogy a sofőr elaludt-e volánnál. A jármű júniusban ment át a műszaki vizsgán, ilyen szempontból valószínűleg minden rendben volt.

További részletek itt olvashatók.

Bulgária titokban 4200 tonna fegyvert küldött Ukrajnának – írja egy bolgár hírportál, amely az ügyvezető bolgár gazdasági miniszter minapi sajtótájékoztatójáról számolt be. A miniszter közlése szerint ez akkora mennyiségű fegyver, amely 212 nehéz teherautóra férne fel, ezek a járművek közel négy kilométeres sort alkotnának, ha egymás mögé sorakoztatnák fel őket. 

Alekszander Mihailov ügyvezető bolgár gazdasági miniszter közölte, hogy a szóban forgó négy hónap alatt 4200 tonna bolgár fegyvert szállítottak egy ukrajnai határhoz közeli lengyel repülőtérre.

Mindenekelőtt 122 milliméteres lövedékekről van szó, amelyeket a Grad BM-21 rakéta-sorozatvető rendszer használ, amely a fenti képen is látható.

További részletek itt olvashatók.

Súlyos buszbaleset történt a horvátországi A4-es autópályán, amikor egy Zágráb felé tartó lengyel autóbusz reggel leszaladt az útról. A baleset következtében legalább 12-en meghaltak, és közel húszan súlyosan megsérültek.

A szerencsétlenség reggel 5 óra 40 perckor történt a Varasd és Zágráb megye határánál lévő Jarek Bisaški és Breznički Hum települések közelében.

A 44 utast szállító lengyel busz Međugorjeba tartott.

További részletek itt olvashatók.

Miközben a nyugat-balkáni régióban a Vihar hadművelet 27. évfordulója miatt a belgrádi és zágrábi vezetés közt vívott kommunikációs ütközetre figyeltek a régió iránt érdeklődők, aznap szokatlan incidens történt Bosznia-Hercegovinában, mivel egy meglehetősen bátor tettes megrongálta a boszniai Szerb Köztársaság államfőjének a biztonságáért felelős egyik személy járművét.

A kellemetlenkedő Hyundai vezetője ezt  kiszállt a kocsiból, és letépte, majd az aszfalthoz vágta a hivatali jármű szirénáját. A történtekről több információt hivatalosan nem osztottak meg, így az sem vált ismertté, hogy az elkövetővel kialakult-e szóváltás, illetve történt-e dulakodás. Azt sem tudni, hogy az elkövetőt letartóztatták-e, vagy elmenekült a helyszínről.

A boszniai szerb belügyminiszter csak annyit volt hajlandó megosztani a médiával a tettes kilétét illetően, hogy más bűncselekmények elkövetése miatt már korábban is ismert volt a rendőrség előtt.

További részletek itt olvashatók.

Oroszország kiutasította a moszkvai, a szentpétervári és a jekatyerinburgi bolgár diplomáciai képviselet, valamint a moszkvai bolgár ipari központ 4 diplomatáját és tíz munkatársát – közölte pénteken a bolgár külügyminisztérium. Persona non gratává nyilvánították őket, és 120 órát adtak nekik a távozásra.

A döntéséről Moszkva Atanasz Krasztin bolgár nagykövetet tájékoztatta, akit bekérettek az orosz külügyminisztériumba.

Az oroszok azt mondták neki, hogy ez válasz arra a júniusi bolgár döntésre, amely miatt 70 orosz diplomatának és nagykövetségi alkalmazottnak el kellett hagynia Bulgáriát.

További részletek itt olvashatók.

Újvidék annyira igyekezett jó benyomást kelteni a tegnapi nagygyűléssel, hogy még a kiszáradt fákat is életre keltette, amiért esetleg a biológiai Nobel-díjra is felterjeszthetnék. A feltámasztást úgy érték el, hogy a kiszáradt facsemeték koronájába zöld ágakat tűzdeltek, hogy azok “élőbbnek” tűnjenek.

A 021.rs hírportál értesülései szerint mindez néhány órával Aleksandar Vučić elnök Újvidékre érkezése előtt történt. Fontos lehetett az időzítés, mert az álcázó ágak gyorsan elhervadhattak volna a melegben, ha túl korán kiteszik őket.

A kiszáradt facsemetéket a Szerb Nemzeti Színház épülete közelében öltöztették “zöld köntösbe”, az említett színház karnyújtásnyira van a Szabadság tértől, ahol a horvátországi Vihar-hadművelet során elűzött szerbekre emlékeztek. A “munkát” zöld ruhába öltözött személyek végezték, akik a helyi portál értesülései szerint nem a városi kertészeti vállalat dolgozói, ott ugyanis nem tudtak az akcióról.

További részletek itt olvashatók.

Ha valaki az orosz televízió műsorát nézi, és rendszeresen hallgatja a moszkvai vezetők nyilatkozatait, egy kicsit úgy érezheti magát, mint 35-40 évvel ezelőtt, amikor még létezett a nagy kommunista birodalom, a Szovjetunió. A Nyugat már akkor is hanyatlott – akkor a tévékben bemutatott képsorok szerint másból sem állt az élet, mint a feketék és egyéb tüntetők veréséből – a különbség csak annyi, hogy míg fél évszázaddal ezelőtt a kommunista ideológia felsőbbrendűségét hirdették Moszkvában, most Vlagyimir Putyin orosz államfő a kereszténység, és a konzervatív értékek védelmezőjének szerepét osztotta magára.

A Putyin által elképzelt világ meglehetősen egyszerű. Az USA diktálni akar, Európa százszázalékos amerikai befolyás alatt nyög, ám a rendszer már nem működik olajozottan, mert a nyugati országokban kiéleződnek a belső konfliktusok, és emiatt az USA fokozatosan elveszti domináns szerepét a nemzetközi porondon.

Ezzel párhuzamosan felemelkedőben vannak az új erőközpontok – Putyin leginkább Oroszországra gondol, de persze azt is elismeri, hogy Kína is feljövőben van – és ezek az „egészséges” politikát folytató államok előbb-utóbb leelőzik a migráció, a genderőrület és az LMBT-propaganda áldozatává vált liberális Nyugatot.

A liberalizmus halála mellett Putyin másik alapvető tézise az, hogy csak az erős és szuverén államoknak van jövőjük.

További részletek itt olvashatók.

A 27 évvel történt horvátországi Vihar évfordulójára emlékezett a szerb állami és egyházi vezetés Újvidéken a “Mária neve” katolikus templom előtti téren, ahol több tízezer ember gyűlt össze. Aleksandar Vučić szerb elnök a téren mondott “ütős” beszédében úgy fogalmazott, hogy kötelességük a tanúságtétel a több éves hallgatás után. A “meg nem nevezett ellenséggel, illetve ellenségekkel” vívott harcról szóló beszéd önmagában egy “érzelmi libikóka” volt, amely inkább éberségre, és nem megnyugvásra késztetheti a szerbeket.

Újvidéknek klasszikus értelemben van főtere, miután a kommunisták és egyéb “építészek” csak részben rombolták le a városmagot. Ezen a téren és a közeli sétálóutcákban több tízezer ember gyűlt össze azon a nagygyűlésen, amelyet a horvátországi “Vihar” áldozataira emlékezve rendeztek a csütörtök esti órákban.

Ami most Szerbiában történik, azok nem a 2020-as évek, hanem az 1990-es évek. Erre utal, ami a médiában zajlik, ahogy a Pink televízió kezdi betölteni azt a szerepet, amelyet annak idején a szerb állami televízió játszott, de erre utal az egyre több hasonlóságot mutató szóhasználat is.

Ismét egy “megalázott és sarokba szorított” nép (lehet szakadék is, teljesen mindegy) kel fel, a hangsúly a szenvedő, eltiport népen van, amely fellázad a meg nem nevezett nagyok ellen, mert már olyan tarthatatlan a helyzete.

További részletek itt olvashatók.

Nemes Ágnes és Csuja László magyar-német koprodukciós filmjére első alkalommal a tavalyi Sundance-fest apropóján figyelhetett fel a világ moziközönsége. Főszereplője – mint az a magyar filmvilág szűkebb köreiben ismeretes – Csonka Eszter, többszörös fitnesz- és testépítő világbajnokunk.

Eszter ebben a moziban a női bodybuilder Edinát alakítja, aki együtt él edzőjével, Ádámmal. Nagyon meg akarják nyerni a világbajnokságot, amihez Edinának nagyon-nagyon komoly áldozatokat kell hoznia, akár a felkészülés pénzigényességére való tekintettel is.

Súlyos paradoxon ebben, hogy döbbenetes izomkötegei, ijesztő kinézete ellenére Edina/Eszter inkább törékenynek mondható lelki alkat. Fragilis, mint egy kristályváza? Elejtésre darabokra hullik. És akkor mit tettünk mi szerencsétlenek?

További részletek itt olvashatók.

A Szovjetunió összeomlásakor, 1990-ben már senki (Olaszország, Németország, Ausztria, Magyarország) nem veszélyeztette Szlovénia és Horvátország területi integritását.

Jugoszlávia e két leggazdagabb köztársasága torkig volt már az agresszív, náluk szegényebb szerbekkel, akik egyfolytában szivattyúzták a náluk megtermelt pénzeket. A szlovének és horvátok hirtelen felfedezték csaknem elfelejtett katolikus, közép-európai, sőt Habsburg identitásukat, és kiváltak a délszláv föderációból.

Az oroszbarát szerbek pedig erőszakos etnikai tisztogatásokba kezdtek Boszniában és Koszovóban. Persze a horvátok és a bosnyákok is.

További részletek itt olvashatók.